a hét.

Itthon vagyok. Csütörtökön, ami azért van, mert síszünetünk van, így akad egy kis hosszú hétvégénk most. Szóval királyság.
Meg kell hagyni, a napok csak úgy pörögtek. És ahogy visszaemlékezem, elég jó volt. Igazából azt hittem le fogok betegedni, egy napig haldokoltam, majd feléledtem.
 Memével nagyon sokat beszélgettünk, és annyira örülök, hogy van egy ilyen csoda jó ember mellettem. Olyan felhőtlen boldogság, és megkönnyebbülés van bennem vele. Mindegy, nem érzelgősködünk.
 Inkább vidám vizekre eveznék, életünk zavaros tengerén:
Azt hiszem a Best of beszólás:
Meme Zizinek: Megetetem veled a dogámat, ÉRTED?
Barbi: De vigyázz, mert karót fogsz nyelni.
...
Angol óra:
Tanárnő: Mi az a cots?
Meme: Kabát.
T.: Igen XY. Kiságy.
...
És Meme folyamatosan fehér fecliket rakott a hajamba és ráírta: Kinövés.
 Nem nagyon akarok panaszkodni.. remekül érzem magam.
Megcsináltam a faliújságomat a koliban, ma zongoráztam irodalom órán, és folyamatos a pörgés, ráadásul itthon vagyok.
Igaz, lövésem nincs mit kellene kezdenem magammal, de egyenlőre az, hogy már boldog vagyok, nagyot lendít mindenen.
---
Nevelő tanárom felveszi a telefont:
-Szia Maki!... - telefonálás után megkérdezem: De Tanárnő, ki az a Maki? ...- Hát a férjem.

Egy biosz doga pillanatkép.

Fordítsd el a fejed.
Még mikor Meme beteg vot..
nagy hiány volt