Elvagyok teljesen alélva, hogy rám esett egy margaréta s szemembe nem gyűlik már könnycsepp, boldogságom megnevettet, egy katica pöttyet.:)
2012. december 29., szombat
2012. december 25., kedd
szenteste
Írtó vicces, hogy mindenki felpakolja a képeket ilyen mondanivalóval: én és a karácsonyfa. VICCES.
Sajnálom, röstellem, hogy ilyen sokáig kimaradtam, nem írtam, de el vagyok havazva még mindig, de most már az asztalra csaptam, és melankólikusan a távolba néztem: ez így nem mehet tovább, szóval, blogot írok, je jippiájó.
Szóval karácsony van, ami fura, mert olyan mintha csak tegnap lett volna a múltkori, egy újabb évet tudhatunk magunk mögött, irtózatosat, és csodálatosat. De ezt majd az év végiben.
Sajnálom, röstellem, hogy ilyen sokáig kimaradtam, nem írtam, de el vagyok havazva még mindig, de most már az asztalra csaptam, és melankólikusan a távolba néztem: ez így nem mehet tovább, szóval, blogot írok, je jippiájó.
Szóval karácsony van, ami fura, mert olyan mintha csak tegnap lett volna a múltkori, egy újabb évet tudhatunk magunk mögött, irtózatosat, és csodálatosat. De ezt majd az év végiben.
Azért is fura, hogy karácsony van , mert a karácsonyi hangulatom messze van, talán még tavaly elhagytam, vagy az év során, amikor apró kavicsokban elbuktam, és kiesett a zsebemből.
Nem mellesleg, hol vagy hóesés?
Na de.
Azért boldog vagyok.
Tegnap újraértelmeztük a családdal a Csillagpor című filmet. Tavaly ilyenkor el voltam ámulva hogy milyen szép, most meg csak az ultra nagy bakikon röhögtünk, és hogy mennyire szánalmas rossz dolgok vannak benne.:D Ráadásul úgy a legjobb nézni, hogy az első filmkocka még megvan, majd képszünet, mert az öcséd éppen kardot próbál lenyomni a torkodon, aztán jön a 10.kocka és nem érted az egészet.
Amúgy, voltunk az Aurin karácsonyi koncertjén. Csodálatos volt, főleg amikor az egész templomban körbe állt a kórus, és úgy zengett a terem, vele együtt a szívem.
Jó érzés volt, mert ott voltak a Barátaim, és igen, tényleg a Barátaim ,és nagyon köszönöm hogy vagytok,szeretlek titeket( Barbi leírja belsőlelkét című rész)
Egyébként, miután kiléptünk a templomból olyan érzésem volt, mintha valami fura,szentimentális filmből léptünk volna ki. Rengetek ismerős arc, köszönnek,belém fúrják arcukat,integetnek, mosolyognak, közben Vendel fel-alá ugrál mert fázik, Memével guggolunk, mer' Vendel azt mondta, hogy a comb izmunk melegszik be legjobban vagy mi.
Aztán odarepül Zizi, levegőt nem kapok tőle, de nem is bánom, mert hiányzik.
És, szeretem ezt a mindent.
kb.így.:D
Aztán a család Reszkessetek betörők elé került a tévénél, és pont az a rész jön, amikor a rablók szenvednek a bejutással. És mind a tízen, képesek voltunk bambulva,hol pedig a földön fetrengve vihogni a már hússzor látott filmen. Szeretem a családom.
Teljesen el vagyok alélva.
Ilyesféleképpen:
ja,karácsonykor sem tagadom meg önmagam,sajnálom.
Hozott menő egyenpizsit a Jézuska
ajándék lett.
Najó, egyelőre ennyit, hogy legyen kedvetek elolvasni.
Holnap írok.
Csodás estét!:)
2012. december 9., vasárnap
tél
Olyan érzésem van,mintha nem csak a várost, de engem is belepett volna az a combot pirító hideg.
És sajnálom, de nehezen tudok kijutni...
De, még lélegzem, és talán, ez az ártalmatlan fehérség tart életben.
És sajnálom, de nehezen tudok kijutni...
De, még lélegzem, és talán, ez az ártalmatlan fehérség tart életben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)