..

túl tipikus vagyok, túl egyszerű, 

egyszerűen csak túlságosan is átlagos..

bármi rendkívülihez.

szép

nő

A nőnap egy jó dolog. Már csak azért is mert kapunk virágot, csokit, meg ilyenkor különösen kedvesek a fiúk, meg az egész olyan szép, és sokszor teli van meglepetésekkel.

 Pl. tegnap este már lefeküdtem 10-kor ( ami nem mondható el rólam általában ), de már végre ágyban voltam, és hallom, hogy kint orbitális zaj van, már gitároznak is. Felkeltem tök mérgesen, hogy majd kikiabálok már,mert aludni akarok, és egy hatalmas szívecske van a placcon karácsonyfaégőből  formálva az ablak alatt, és egy rakat fiú áll körülötte és énekelnek. Teljes mértékben meghatódtam, de szerintem ezzel nem csak  én vagyok így.

 Ma az iskolában a cuki 9.-10-es szakis fiúk végigjártak az osztályokon, közben triangulumot csörömpöltetve, és elénekelték az Éljen minden bájos szép nőt. Köszönjük ezt is.:)

  Persze, a mi fiúink sem maradhatnak el, ( ti voltatok a kedvenceim ):) Aranyosan elénekelték olaszul az éljenes dalt.:) ezt a nap folyamán 3x, de mindig szép volt.:)) És kaptunk epres csokit is.:)

  

 Ez egy mosolygós nap. Beszéltük Zizivel és Tesztivel, hogy mik azok a dolgok, amiket nem csináltunk még életünkben. Szóba jött, a busz után futás, nekem még nem volt szerencsém mind odáig, bár ezt a délutánom kicsit megpecsételte, ugyanis Noémivel dumálgattunk/ gettünk a buszmegállóba, és jön  3 busz egyszerre, aztán látom hogy az orgoványi busz elsiklik előttünk, és aztán Noémivel egyszerre: na FUSSUNK! és végülis a pirosnál elkaptuk,de ez akkor is kész.:D

Szóval ez egy egészen bájos nap volt, és még ez a buszos dolog is megtörtént, kb olyan mint az első csók vagy nem is tudom.:D

 Voltunk egy alkotótábor kiállításon is, ahol fotóztam, és rájöttem megint, hogy az emberek nem szeretik ha fotózom őket, és amikor észreveszek, hülye fejet vágnak. Azért sikerült néhány szép képet készítenem:

( majd külön posztolom őket )

Egyébiránt jelentkeztem a nyelvvizsgára. hu.brr.wáá.:D

Sétáltam a nagy táskámmal és két kamion között láttam, hogy Gyuri a párhuzamos oldalon sétál és lelkesen hadonászik integetés gyanánt, aztán én sem nagyon húztam a dolgot tovább, én is kapálóztam, aztán küldött puszit is, én meg elkaptam, és örültem. 

És úgy gondolom, hogy:

éljen minden sármos férfi!:))

pusznyuszok.

gyermeki

hová mész te kisnyulacska,

ingyom

bingyom 

tálibe

 tutálibe

málibe

az erdőbe...

makmakmak

hinta

Tudod,

mindenkinek van fájdalma,

és 

ezt valahogy 

le kell győzni,

majd eldobni.

,,Csak mesélsz és mesélsz"

vágta a fejemhez tollával, 

és ez jobban fájt,

mintha a szemembe mondta volna.

Az érzés, amikor 

már majdnem megfulladsz

a könnyeidtől,

és nem tudod visszafogni

a zokogást,

még ha könyörögnek is,

félelmetes.

El akartam menekülni.

Főleg magam elől,

és a gondolataimtól.

Elmenekültem.

Oda, ahol

igazán az lehetek,

aki vagyok

és aki nem.

Kihintáztam magamból 

mindent.

Zokogtam a hintán,

addig löktem magam,

amíg azt nem éreztem,

hogy mindjárt

elszállok.

Nem érdekelt, 

hogy hányan 

mennek el mellettem,

hogy esik az eső,

hogy a hideg

marta az arcomat.

Addig hajtottam 

a lábammal,

amíg majd hogy nem 

elhánytam magam.

Nem akartam

semmit magamban

tartani,

csak érezni,

hogy nem függök

semmitől,

és nincs

bennem

semmi,

csak az émelygés.

Ez egy fura hét volt, nem lehetett ellene mit tenni, sodródtam vele.
Utálok beletörődni, de mégis, az olyan könnyű.

És remélem ennek vége.