megholtmájus

mivel, ha most neki állnék blogbejegyzést írni, nem biztos, hogy sok értelem sülne ki belőlem, ezért inkább csak néhány képet raknék fel, hogy azért ne legyen az, hogy semmi.

impossible

felhőbe karcolva,

hogy te meg én

 közbe meg nem is...

neked szólna

Ki vagy te?
örök és közben  véges.
hideg kézzel, forró talppal,
olyan megfoghatatlan..

Mellettem vagy,
aztán mérföldekkel arrébb,
őszinte mosollyal,
kétségbeesett tekintettel.

Bízol bennem,
aztán megpöckölnek
megrendülsz,
mert neked is fáj.

Gombostű
szívünkbe
vérezzünk el
úgy kell nekünk

Hisz örök és végtelen
forró és hideg
aztán egyszer mindennek vége,
de nekünk nem...

remélem...