2011. július 11., hétfő

Tengeres

Hív az a hatalmas mélység, amelybe végre én is Véghnek érzem magam.
Lenyűgöző megdönthető képtelenség , amelybe én vagyok az alany.

Aki elérhet mindent ebben a kékben,
Csak nehogy lent maradjak a mélyben.

 Imbolygóság lakozik benne
S én mennék rajta messze.

Messze innét el, csak menni és élni,
Időm se lenne többé aludni, se félni.

Ha többször nem,hát egyszer had,
Had élhessem át azt, amely csak a bálnáknak adatik meg.

Azt a szabadságot és bátorságot szeretném..
Csak lenne az életben legalább egyszer szerencsém.

S én boldog lennék,akár a bálna..
Ha nem veszne az életem kárba..

2 megjegyzés: