Elvagyok teljesen alélva, hogy rám esett egy margaréta s szemembe nem gyűlik már könnycsepp, boldogságom megnevettet, egy katica pöttyet.:)
2012. december 9., vasárnap
tél
Olyan érzésem van,mintha nem csak a várost, de engem is belepett volna az a combot pirító hideg.
És sajnálom, de nehezen tudok kijutni...
De, még lélegzem, és talán, ez az ártalmatlan fehérség tart életben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése